Kalendárium

A Gangesz folyó alászállása

A tizenhetedik fejezet elmondja, honnan származik a Gangesz folyó, hogyan kerül Il§v¥ta-var¢ába, és hogyan folyik keresztül rajta. Leírja azokat az imákat is, melyekkel az Úr ¼iva dicsõítette az Úr Sa¯kar¢a£át, az Istenség Legfelsõbb Személyisége négyszeres kiterjedésének részét. Az Úr Vi¢£u egyszer felkereste Bali Mah§r§ját, amikor a király éppen egy áldozatot mutatott be. Trivikramaként, V§manaként jelent meg elõtte, és adományként három lépésnyi földet kért. Az Úr V§mana két lépésével átszelte a három bolygórendszert, és bal lábának ujjaival átlyukasztotta az univerzum burkát. A lyukon befolyt az Okozati-óceán néhány cseppje, az Úr ¼iva fejére hullott, s ott maradt ezer korszakon keresztül. Ezek a vízcseppek alkotják a szent Gangesz folyót. Elõször a mennyei bolygókra folyik, amelyek az Úr Vi¢£u talpán helyezkednek el. A Gangesz folyót sok néven ismerik, például Bh§g¦rath¦ként és J§hnav¦ként. Megtisztítja a Dhruvalokát és a hét bölcs bolygóját, mert Dhruvának és a bölcseknek nincs más vágyuk, mint hogy az Úr lótuszlábát szolgálják.

A Gangesz folyó, amely az Úr lótuszlábától ered, elárasztja a mennyei bolygókat, különösen a Holdat, majd keresztülfolyik a Meru-hegy tetején álló Brahmapur¦n. Itt négy ágra oszlik (ezek a S¦t§, az Alakanand§, a Cak¢u és a Bhadr§), amelyek aztán a sós vizû óceánba ömlenek. A S¦t§ként ismert ág keresztülfolyik a ¼ekhara-parvatán és a Gandham§dana-parvatán, majd lefolyik Bhadr§ªva-var¢áig, ahol a nyugati oldalon a sós vizû óceánba torkollik. A Cak¢u ág a M§lyav§n-girin folyik keresztül, és miután elérte a Ketum§la-var¢át, a nyugati oldalon a sós vizû óceánhoz ér. A Bhadr§ nevû ág a Meru-hegyen, a Kumuda-hegyen, valamint a N¦l§, ¼veta és ¼¥¯gav§n hegyeken folyik keresztül, majd eléri Kuru-deªát, ahol északon a sós vizû óceánba ömlik. Az Alakanand§ ág Brahm§layán halad keresztül, számtalan hegyet átszelve, köztük a Hemak¡±át és a Himak¡±át, majd eléri Bh§rata-var¢át, s itt a sós vizû óceán déli oldalába ömlik. A kilenc var¢án számos más folyó és mellékfolyó halad keresztül.
A Bh§rata-var¢aként ismert földrész a cselekedetek mezeje, a másik nyolc var¢a pedig azok számára van, akik mennyei kényelmet akarnak élvezni. E nyolc gyönyörû tartományban a mennyek lakói az anyagi kényelmet és boldogságot más-más mértékben élvezik. Jamb¡dv¦pa kilenc var¢ájának mindegyikében az Istenség Legfelsõbb Személyiségének más-más inkarnációja osztja a kegyét.
Il§v¥ta-var¢ában az Úr ¼iva az egyetlen férfi. Ott él feleségével, Bhav§n¦val, akit megannyi szolgálólány kísér. Ha egy másik férfi lép a tartományba, Bhav§n¦ megátkozza, hogy változzon nõvé. Az Úr ¼iva különféle imákkal imádja az Úr Sa¯kar¢a£át, melyek közül az egyik így szól: „Drága Uram! Kérlek, szabadítsd meg minden bhaktádat az anyagi élettõl, és kötözd az abhakták mindegyikét az anyagi világhoz! A Te kegyed nélkül senki sem szabadulhat meg az anyagi lét kötelékeitõl.”

1. VERS

ªr¦-ªuka uv§ca
tatra bhagavata¤ s§k¢§d yajña-li¯gasya vi¢£or vikramato v§ma-p§d§¯gu¢±ha-nakha-nirbhinnordhv§£¨a-ka±§ha-vivare£§nta¤-pravi¢±§ y§ b§hya-jala-dh§r§ tac-cara£a-pa¯kaj§vanejan§ru£a-kiñjalkoparañjit§khila-jagad-agha-mal§pahopasparªan§mal§ s§k¢§d bhagavat-pad¦ty anupalak¢ita-vaco 'bhidh¦yam§n§ti-mahat§ k§lena yuga-sahasropalak¢a£ena divo m¡rdhany avatat§ra yat tad vi¢£u-padam §hu¤.

¼ukadeva Gosv§m¦ így szólt: Kedves királyom! Az Úr Vi¢£u, minden áldozat élvezõje V§manadevaként megjelent Bali Mah§r§ja arénájában. Bal lábának egy lépésével elérte az univerzum végét, és nagy lábujjának körmével átlyukasztotta annak burkát. Ezen a lyukon az Okozati-óceán tiszta vize a Gangesz folyóként befolyt az univerzumba. A Gangesz csodálatos rózsaszínû, mert vize az Úr lótuszlábát mosta, melyet piros por borít. Transzcendentális vizét megérintve minden élõlény azonnal megtisztíthatja elméjét az anyagi szennyezõdéstõl, ám a Gangesz ennek ellenére tiszta marad. Közvetlenül érinti az Úr lótuszlábát, mielõtt alászáll ebbe az univerzumba, ezért Vi¢£upad¦nak is nevezik. Késõbb más neveket is kapott, például J§hnav¦ és Bh§g¦rath¦. Ezer korszak után a Gangesz vize leszállt Dhruvalokára, az univerzum legfelsõbb bolygójára, ezért Dhruvalokát minden mûvelt bölcs és tudós Vi¢£upadának hívja [„ami az Úr Vi¢£u lótuszlábán helyezkedik el”].

MAGYARÁZAT:   Ebben a versben ¼ukadeva Gosv§m¦ a Gangesz folyó dicsõségérõl beszél. A Gangesz vizét patita-p§van¦nak nevezik, minden bûnös élõlény felszabadítójának. Bizonyított tény, hogy aki rendszeresen fürdik a Gangeszben, az kívül és belül egyaránt megtisztul. Teste ellenáll majd a különféle betegségeknek, bensõjében pedig lassanként odaadás ébred az Istenség Legfelsõbb Személyisége iránt. Indiában emberek ezrei élnek a Gangesz partján, és amiatt, hogy rendszeresen megfürdenek vizében, kétségtelenül megtisztulnak, lelkileg és anyagilag egyaránt. Sok bölcs dicsõítette imáiban a Gangeszt, köztük ¼a¯kar§c§rya is. India földjére nagy dicsõséget hozott, hogy olyan folyók szelik keresztül, mint a Gangesz, a Yamun§, a God§var¦, a K§ver¦, a K¥¢£§ és a Narmad§. Mindazok lelki tudata, akik e folyók partvidékén élnek, természetesen kifejlõdik. ¼r¦la Madhv§c§rya így szól:
v§r§he v§ma-p§da° tu      tad-anye¢u tu dak¢i£am
p§da° kalpe¢u bhagav§n      ujjah§ra trivikrama¤
      Az Úr V§mana a jobb lábán állva bal lábával ellépett az univerzum határáig, ezért Trivikramaként, a három hõstettet végrehajtó inkarnációként lett híres.

2. VERS

yatra ha v§va v¦ra-vrata autt§nap§di¤ parama-bh§gavato 'smat-kula-devat§-cara£§ravindodakam iti y§m anusavanam utk¥¢yam§£a-bhagavad-bhakti-yogena d¥¨ha° klidyam§n§ntar-h¥daya autka£±hya-vivaª§m¦lita-locana-yugala-ku¨mala-vigalit§mala-b§¢pa-kalay§bhivyajyam§na-roma-pulaka-kulako 'dhun§pi param§dare£a ªiras§ bibharti.

      Dhruva Mah§r§ját, Utt§nap§da Mah§r§ja híres fiát a Legfelsõbb Úr legemelkedettebb bhaktájaként ismerik, mert nagy elszántsággal végezte az odaadó szolgálatot. Dhruva Mah§r§ja tudja, hogy a szent Gangesz vize az Úr Vi¢£u lótuszlábát mossa, ezért bolygóján mind a mai napig nagy odaadással önti ezt a vizet a fejére. Végtelen szeretettel állandóan K¥¢£ára gondol szíve mélyén, ezért örökké eksztatikus izgalomban él. Résnyire nyitott szemébe könnyek szöknek, és egész testét elborítják az eksztázis jelei.

MAGYARÁZAT: Amikor valaki szilárd eltökéltséggel végzi az Istenség Legfelsõbb Személyisége odaadó szolgálatát, v¦ra-vratának, teljesen eltökéltnek hívják. Az ilyen bhakta eksztázisa az odaadó szolgálatban egyre fokozódik, és könnyek szöknek a szemébe, amint az Úr Vi¢£ura emlékezik. Ez jellemzi a mah§-bh§gavatákat. Dhruva Mah§r§ja ilyen odaadó eksztázisban élt, és ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu szintén élõ példa volt a transzcendentális eksztázisra, amikor Jagann§tha Pur¦ban lakott. Ezekrõl a kedvteléseirõl a Caitanya-carit§m¥ta részletesen beszámol.

3. VERS

tata¤ sapta ¥¢ayas tat prabh§v§bhijñ§ y§° nanu tapasa §tyantik¦ siddhir et§vat¦ bhagavati sarv§tmani v§sudeve 'nuparata-bhakti-yoga-l§bhenaivopek¢it§ny§rth§tma-gatayo muktim iv§gat§° mumuk¢ava iva sabahu-m§nam ady§pi ja±§-j¡±air udvahanti.

A hét nagy bölcs [Mar¦ci, Vasi¢±ha, Atri és mások] a Dhruvaloka alatt található bolygókon élnek, és mivel nagyon jól ismerik a Gangesz vizének hatását, a mai napig a fejükön lévõ hajcsomón tartják ezt a vizet. Arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy ez jelenti a végsõ gazdagságot, minden lemondás tökéletességét, és ez a legkiválóbb út a transzcendentális élet folytatásához. Szakadatlan odaadó szolgálatot végeznek az Istenség Legfelsõbb Személyiségének, ezért nem törõdnek semmilyen más áldásos folyamattal, még a vallással, az anyagi gyarapodással, az érzékkielégítéssel és a Legfelsõbbe olvadással sem. Ahogyan a jñ§n¦k azt gondolják, hogy a végsõ igazságot az jelenti, ha az Úr létébe merülnek, ez a hét kiemelkedõ személyiség az odaadó szolgálatot tekinti az élet tökéletességének.

      MAGYARÁZAT:   A transzcendentalisták két fõ csoportra oszlanak: a nirviªe¢a-v§d¦kra, vagyis az imperszonalistákra, valamint a bhaktákra. Az imperszonalisták nem fogadják el az élet lelki változatosságát. A Legfelsõbb Úr létébe akarnak merülni, a Brahman aspektusba (a brahmajyotiba), ezzel szemben a bhakták arra vágynak, hogy részt vehessenek a Legfelsõbb Úr transzcendentális kedvteléseiben. A felsõbb bolygórendszerben a legfelsõbb bolygót Dhruvalokának hívják. A Dhruvaloka alatti hét bolygón hét nagy bölcs él, köztük Mar¦ci, Vasi¢±ha és Atri. Ezek a bölcsek mindannyian az odaadó szolgálatot tekintik az élet legtökéletesebb szintjének, ezért mindannyian a fejükön tartják a Gangesz szent vizét. Ez a vers bizonyítja, hogy aki elérte a tiszta odaadó szolgálat síkját, annak semmi más nem fontos, még az úgynevezett felszabadulás (a kaivalya) sem. ¼r¦la ¼r¦dhara Sv§m¦ kijelenti, hogy az ember csakis akkor képes minden más elfoglaltságról lemondani és minden mást jelentéktelennek tekinteni, ha eljutott az Úr tiszta odaadó szolgálatáig. Prabodh§nanda Sarasvat¦ a következõ kijelentésében erõsíti meg ezt az állítást:
kaivalya° narak§yate tri-daªa-p¡r §k§ªa-pu¢p§yate
      durd§ntendriya-k§la-sarpa-pa±al¦ protkh§ta-da°¢±r§yate
viªva° p¡r£a-sukh§yate vidhi-mahendr§diª ca k¦±§yate
      yat k§ru£ya-ka±§k¢a-vaibhavavat§° ta° gauram eva stuma¤
      ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu tökéletes formában nyilvánította ki és terjesztette a bhakti-yoga folyamatát. Éppen ezért aki ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu lótuszlábánál keres menedéket, az még a m§y§v§d¦k szerinti legtökéletesebb síkot, a kaivalyát, a Legfelsõbbel való eggyéválást is pokolinak tekinti, a karm¦knak arról a vágyáról nem is beszélve, hogy a mennyei bolygókra emelkedjenek. A bhakták szerint az efféle célok haszontalan fantazmagóriák csupán. Emellett ott vannak a yog¦k is, akik igyekeznek fegyelmezni az érzékeiket, de ha nem jutnak el az odaadó szolgálat szintjére, nem lehetnek sikeresek. Az érzékek olyanok, mint a mérgeskígyók, ám a bhakta érzékei, amelyek az Úr szolgálatát végzik, olyanok, mint azok a kígyók, amelyeknek kitörték a méregfogát. A yog¦k megpróbálják elnyomni az érzékeiket, ez azonban még egy olyan nagy misztikusnak sem sikerült, mint Viªv§mitra. Viªv§mitrát legyõzték az érzékei, amikor meditációja közben Menak§ elbûvölte, s emiatt született meg késõbb ¼akuntal§. A világon ezért a bhakti-yog¦k a legbölcsebb emberek, ahogy azt az Úr K¥¢£a is megerõsíti a Bhagavad-g¦t§ban (6.47):
yogin§m api sarve¢§°      mad-gaten§ntar§tman§
ªraddh§v§n bhajate yo m§°      sa me yuktatamo mata¤
      „Aki nagy hittel mindig Bennem lakozik, magában Énrám gondol, s transzcendentális szeretõ szolgálatot végez Nekem, az a legmeghittebben egyesül Velem a yogában, s minden yog¦ közül õ a legkiválóbb.”

4. VERS

tato 'neka-sahasra-ko±i-vim§n§n¦ka-sa¯kula-deva-y§nen§vatar-ant¦ndu ma£¨alam §v§rya brahma-sadane nipatati.

Miután a Gangesz vize megtisztította a Dhruvaloka [a Sarkcsillag] közelében lévõ hét bolygót, mennyei repülõgépek milliárdjai szállítják tovább az ûrben a félistenek útjain. Aztán elárasztja a Holdat [Candralokát], és végül eléri az Úr Brahm§ hajlékát a Meru-hegy tetején.

MAGYARÁZAT: Soha ne felejtsük el, hogy a Gangesz folyó az Okozati-óceánból, az univerzum burkán túlról származik. Miután az Okozati-óceán vize befolyik az Úr V§manadeva által létrehozott lyukon, lefolyik Dhruvalokára (a Sarkcsillagra), majd a Dhruvaloka alatti hét bolygóra. Ezután számtalan mennyei repülõgéppel a Holdra viszik, ahonnan a Meru-hegy tetejére folyik, amit Sumeru-parvatának hívnak. Így jut el végül a Gangesz vize az alsóbb bolygókig és a Himalája csúcsaiig, s onnan folyik keresztül Hardwaron és India síkjain, megtisztítva az egész földterületet. Ez a vers elmagyarázza, hogyan érkezik a Gangesz vize az univerzum tetejérõl a különféle bolygókra. A bölcsek bolygóiról mennyei repülõgépek viszik a vizet a többi bolygóra. Modern korunk úgynevezett „fejlett” tudósai azon igyekeznek, hogy eljussanak a felsõbb bolygókra, ugyanakkor azonban a Földön nincs elég energia. Ha valóban jó tudósok lennének, akkor repülõiken el tudnának menni más bolygókra. Erre azonban képtelenek. Most, hogy lemondtak a holdutazásokról, más bolygókra akarnak eljutni, de sikertelenül.

5. VERS

      tatra caturdh§ bhidyam§n§ caturbhir n§mabhiª catur-diªam abhispandant¦ nada-nad¦-patim ev§bhiniviªati s¦t§lakanand§ cak¢ur bhadreti.

      A Gangesz a Meru-hegy tetején négy ágra oszlik, amelyek mind más irányba folynak tovább [keletre, nyugatra, északra és délre]. Nevük S¦t§, Alakanand§, Cak¢u és Bhadr§, s mindegyik az óceánba ömlik.

6. VERS

s¦t§ tu brahma-sadan§t kesar§cal§di-giri-ªikharebhyo 'dho 'dha¤ prasravant¦ gandham§dana-m¡rdhasu patitv§ntare£a bhadr§ªva-var¢a° pr§cy§° diªi k¢§ra-samudram abhipraviªati.

A Gangesz S¦t§ nevû ága keresztülfolyik a Meru-hegy tetején álló Brahmapur¦n, és onnan lefelé folyik tovább a Kesar§cala hegység közeli csúcsaira, amelyek majdnem olyan magasak, mint maga a Meru-hegy. Ezek a hegyek olyanok, mint sok-sok rost a Meru-hegy körül. A Kesar§cala hegységbõl a Gangesz a Gandham§dana-hegy csúcsára, onnan pedig Bhadr§ªva-var¢a földjére folyik, míg végül nyugaton eléri a sós vizû óceánt.

7. VERS

eva° m§lyavac-chikhar§n ni¢patant¦ tato 'nuparata-veg§ ketum§lam abhi cak¢u¤ prat¦cy§° diªi sarit-pati° praviªati.

A Gangesz Cak¢u elnevezésû ága a M§lyav§n-hegy csúcsára folyik, ahonnan Ketum§la-var¢a földje felé tart. Akadálytalanul hömpölyög keresztül Ketum§la-var¢án, majd nyugaton szintén a sós vizû óceánba ömlik.

8. VERS

bhadr§ cottarato meru-ªiraso nipatit§ giri-ªikhar§d giri-ªikharam atih§ya ª¥¯gavata¤ ª¥¯g§d avasyandam§n§ uttar§°s tu kur¡n abhita ud¦cy§° diªi jaladhim abhipraviªati.

A Gangesz Bhadr§ ága a Meru-hegy északi oldalán folyik le. Vize a Kumuda-hegy, a N¦la-hegy, a ¼veta-hegy és a ¼¥¯gav§n-hegy csúcsait mossa egymás után. Azután eléri Kuru tartományt, és miután keresztülfolyik e földön, északon a sós vizû óceánba torkollik.

9. VERS

tathaiv§lakanand§ dak¢i£ena brahma-sadan§d bah¡ni giri-k¡±§ny atikramya hemak¡±§d dhaimak¡±§ny ati-rabhasatara-ra°has§ lu±hayant¦ bh§ratam abhivar¢a° dak¢i£asy§° diªi jaladhim abhipraviªati yasy§° sn§n§rtha° c§gacchata¤ pu°sa¤ pade pade 'ªvamedha-r§jas¡y§d¦n§° phala° na durlabham iti.

A Gangesz Alakanand§ nevû ága Brahmapur¦ [Brahma-sadana] déli oldalán folyik le. Miután keresztülhalad a különféle területek hegytetõin, hatalmas erõvel zúdul a Hemak¡±a és a Himak¡±a hegyek csúcsaira. Miután elönti e hegyek csúcsait, lefolyik a Bh§rata-var¢a nevû földterületre, amit szintén eláraszt vizével, majd délen a sós vizû óceánba ömlik. Akik eljönnek, hogy megfürödjenek ebben a folyóban, nagyon szerencsések: minden lépésükkel könnyedén szert tehetnek az olyan nagy áldozatok eredményeire, mint amilyen a R§jas¡ya és az Aªvamedha yajña.

MAGYARÁZAT: Azt a helyet, ahol a Gangesz a Bengáli-öbölben belefolyik a sós vizû óceánba, még most is Ga¯g§-s§garának, a Gangesz és a Bengáli-öböl találkozásának nevezik. Makara-sa¯kr§nti idején, január-február hónapban sok ezer ember megy el oda, hogy megfürödjön, abban a reményben, hogy eléri a felszabadulást. Ez a vers megerõsíti, hogy ily módon valóban felszabadulhatnak. Bármikor fürdik meg valaki a Gangeszben, könnyedén elérheti az olyan nagy áldozatok eredményeit, mint amilyen az Aªvamedha és a R§jas¡ya yajña. Indiában a legtöbben még mindig szeretnek fürdõt venni a Gangeszben, és sok helyen van erre lehetõségük. Pray§gnál (Allahabadban) januárban ezer és ezer ember gyûlik össze, hogy megfürödjön a Gangesz és a Yamun§ találkozásánál. Ezek után sokan arra a helyre is elmennek, ahol a Gangesz a Bengáli-öbölbe ömlik, hogy ott is megfürödjenek. Az Indiában élõknek különleges lehetõség adatott meg: számtalan zarándokhelyen fürödhetnek meg a Gangesz vizében.

Vissza