Vissza

2009 május 02 Nrsimha caturdasi

Az Úr Nrsimhadeva megjelenésének ünnepe, aki Krisna félig ember, félig oroszlán – tizennegyedik inkarnációja - formája. Ez a Vaisnava fesztivál az Úr Nrsimhadeva megjelenésének évfordulójáról emlékezik meg, akinek szokatlan, félig oroszlán és félig ember formája volt. Az Úr Nrsimha történetét a Srimad Bhagavatam Hetedik énekében olvashatjuk.

“Ez a fejezet leírja, hogy amikor Hiranyaksa elpusztult, fiai és bátyja, Hiranyakasipu nagyon szomorúak voltak. Hiranyakasipu bûnös módon igyekezett megtorolni öccse halálát: akadályozta az embereket a vallás gyakorlásában. Ez a fejezet leírja, milyen szigorú önsanyargatást végzett Hiranyakasipu egy anyagi áldás reményében, s milyen rendkívüli szenvedést okozott ezzel az egész univerzumnak. Megzavarta még az Úr Brahmat, az univerzum legfontosabb személyiségét is, aki így maga ment, hogy megtudja, miért végez Hiranyakasipu ilyen szigorú lemondást.
      Hiranyakasipu halhatatlan akart lenni. Azt akarta, hogy senki se tudja legyõzni, se öregkor, se betegség ne tudjon erõt venni rajta, és semmilyen ellenség ne háborgathassa. Az egész univerzum abszolút uralkodója akart így lenni. Ezzel a vággyal szívében a Mandara-hegy egyik völgyébe indult, s ott szigorú lemondásba és meditációba kezdett. Amikor a félistenek látták, hogy Hiranyakasipu önsanyargatást végez, visszatértek otthonaikba. Miközben azonban Hiranyakasipu a lemondását végezte és meditációba merült, fejébõl tûznyelvek csaptak ki, ami az egész univerzumot megzavarta, minden lakójával, a madarakkal, vadállatokkal és félistenekkel együtt. Amikor a felsõbb és alsóbb bolygók olyannyira felforrósodtak, hogy lehetetlenné vált az élet rajtuk, a zaklatott félistenek elhagyták felsõbb bolygóbeli otthonaikat. Az Úr Brahmahoz mentek, s imádkozni kezdtek hozzá, hogy enyhítse ezt a természetellenes hõséget. Elmondták neki, hogy Hiranyakasipu felül akar emelkedni rövid életén, s halhatatlanná akar válni, hogy valamennyi bolygórendszer, köztük Dhruvaloka ura legyen.
      Amikor az Úr Brahma megtudta, mi Hiranyakasipu szigorú meditációjának célja, Bhrgu, a nagy bölcs és olyan nagy személyiségek, mint Daksa társaságában felkereste Hiranyakasipu. Kamandalijából — vizesedényébõl — aztán vizet locsolt Hiranyakasipu fejére.
      Hiranyakasipu, a Daityák királya földre borult az Úr Brahma, az univerzum teremtõje elõtt, s újra meg újra tiszteletteljes hódolatát ajánlotta neki, miközben imákkal dicsõítette. Amikor az Úr Brahma beleegyezett, hogy megáldja, Hiranyakasipu azt kérte tõle, hogy ne ölhesse meg õt semmilyen élõlény, sehol, se kint, se bent ne végezhessenek vele, ne halhasson meg se nappal, se éjjel, ne árthasson neki semmilyen fegyver sem a földön, sem a levegõben, és se ember, se állat, se félisten vagy más lény, élõ vagy élettelen, ne olthassa ki életét. Aztán azért imádkozott hozzá, hogy az egész univerzum ura lehessen, s hogy szert tegyen a yoga nyolcféle tökéletességére.
Ez a fejezet részletesen leírja, milyen hatalmat kapott Hiranyakasipu az Úr Brahmatól, s hogyan élt vissza vele, amikor szerte az univerzumban az élõlényeket kínozta.
      Hiranyakasipu szigorú lemondásaival elégedetté tette az Úr Brahmat, és elnyerte azokat az áldásokat, amelyekre vágyott. Ezek után teste, amelyet szinte már teljesen megettek az élõsködõk, teljes szépségben és aranyszínû ragyogásban újra életre kelt. Ennek ellenére azonban továbbra is irigy volt az Úr Visnura, mert nem tudta elfelejteni, hogy az Úr Visnu megölte az öccsét.
Az Úr Visnu elmondta a félisteneknek, hogy mindannyian — õk és a többi élõlény is — meg fognak szabadulni a félelmetes állapottól, melyet Hiranyakasipu teremtett. Hiranyakasipu elnyomásban tartja a félisteneket, a Védák követõit, a teheneket, a brahmanákat s a vallásos szenteket, és a Legfelsõbb Úrra is irigy, így aztán nem csoda, hogy hamarosan érte jön a halál. Végsõ tette az lesz, hogy saját fiát, Prahladát kínozza, a maha-bhagavatát, a nagy vaisnavát, s aztán üt majd az utolsó órája. Az Istenség Legfelsõbb Személyisége megnyugtatta a félisteneket, és szavai mindenkit elégedetté tettek. Tudták, hogy a gyötrelmek, melyeket Hiranyakasipu okozott nekik, hamarosan véget érnek.
Ez a fejezet leírja, hogy Hiranyakasipu kész volt megölni saját fiát, Prahlada Maharaját, ám az Istenség Legfelsõbb Személyisége megjelent a démon elõtt Sri ként, félig oroszlán, félig emberi formában, és végzett vele.
      Prahlada Maharaja utasításait követve a démonok fiaiban ragaszkodás ébredt az Úr Visnu, az Istenség Legfelsõbb Személyisége iránt. Amikor ragaszkodásuk meg is mutatkozott, tanáraik, Sanda és Amarka nagyon megijedtek, hogy a fiúk odaadása az Úr iránt egyre csak növekedni fog. Kétségbeesésükben Hiranyakasipuhoz fordultak, és részletesen elmondták neki, milyen következményekkel jár Prahlada prédikálása. Amikor Hiranyakasipu ezt meghallotta, elhatározta, hogy megöli fiát. Olyan düh kerítette hatalmába, hogy Prahlada Maharaja hiába borult a lábaihoz, és hiába beszélt hozzá, hogy megbékítse, nem sikerült kiengesztelnie démonikus apját. Hiranyakasipu a démonokra jellemzõ módon azt állította magáról, hogy hatalmasabb az Istenség Legfelsõbb Személyiségénél, ám Prahlada Maharaja ellenszegült neki, s kijelentette, hogy Hiranyakasipu nem Isten. Magasztalni kezdte az Istenség Legfelsõbb Személyiségét, s elmondta, hogy az Úr mindent átható, hogy minden fölött Õ uralkodik, és senki sem lehet egyenlõ Vele vagy nagyobb Nála. Ezzel arra kérte az apját, hogy engedelmeskedjen a mindenható Legfelsõbb Úrnak.
      Minél inkább dicsõítette Prahlada Maharaja az Istenség Legfelsõbb Személyiségét, a démon annál dühösebb és izgatottabb lett. Hiranyakasipu megkérdezte vaisnava fiától, hogy vajon az Istene ott van-e a palota oszlopaiban is, és Prahlada Maharaja azonnal elfogadta, hogy mivel az Úr mindenütt jelen van, jelen van az oszlopokban is. Amikor Hiranyakasipu ezt a filozófiát hallotta kisfiától, gúnyolni kezdte a fia szavait, gyerekes beszédnek tartva õket, és öklével erõsen az oszlopra ütött.
      Amint Hiranyakasipu az oszlopra ütött, az oszlopból rettenetes hang tört elõ. Hiranyakasipu, a démonok királya elõször nem látott mást, mint az oszlopot, de aztán az Úr, hogy alátámassza Prahlada állításait, megjelent az oszlopból csodálatos Narasimha, félig oroszlán és félig ember inkarnációjában. Hiranyakasipu azonnal rájött, hogy az Úr rendkívül csodálatos formája kétségtelenül a halált jelenti számára, és így felkészült, hogy megküzdjön a félig oroszlán, félig ember formával. Az Úr úgy élvezte kedvtelését, hogy egy ideig harcolt a démonnal, majd alkonyatkor, a nappal és az éjszaka határán megragadta õt, az ölébe kapta, és a hasát körmeivel feltépve megölte.”

Vissza